Bizonyára sokan hallottátok az utóbbi pár napban hogy egy srác megtalálta (az apja által, aki a Sony raktáraiban dolgozva talált rá, még réges régen) a Sony és a Nintendo egyessége által létrejött "PlayStation SNES-t". Terjedtek a képek, sőt, még egy videót is kirakott, amint bemutatja a gépet (amit a cikk alján találhattok), és ami engem egy kicsit gondolkodásra késztetett.

Engem személy szerint elvarázsolt a dolog elsőre, de tényleg. Az igaz, abban az időben, még meg se születtem, sose játszottam SNES-el (emulátorokat leszámítva), nem voltam részese annak a kornak, de akkor is képes vagyok átérezni mekkora jelentősége van ennek a gépnek. Most bizonyára van aki azt kérdezi: "Ugyan miért?", nos elmesélem, akik tudják, nyugodtan átugorhatják ezt a rész.

A Sony/Nintendo kapcsolat akkor alakult ki amikor a Sony egyik mérnöke, Ken Kutaragi elkezdett érdeklődni a játékok világa iránt, amint látta a lányát játszani a Nintendo Famicom-al (NES). Létrehozván egy szerződést, amivel a Sony elkészítette volna a Nintendo következő generációs gépének, a Super NES, audió alrendszerét. Kutaragi titokban készítette el a chip-et, ami Sony SPC 700 néven lett ismert. Ugyanakkor a Sony-t nem érdekelte a játékok piaca, ezért Kutaragi feletteseinek nagy része ellenezte a dolgot, azonban Norio Ohga személyében támogatásra lelt, és folytathatta a munkát. Miután a projekt oly sikeres lett, a Nintendo úgy döntött, hogy partnerségre lép a Sony-val, hogy az létrehozzon egy CR-ROM bővítményt a Super NES részére, és egy, a Sony nevével fémjelzett konzolt, ami képes lett volna lejátszani a SNES és a SNES-CD játékokat egyaránt.
Ugyanakkor nem sikerült egyeségre jutniuk a licencek tekintetében. A megegyezés szerint e Sony fejlesztette volna és irányította volna a SNES-CD formátumot, ezzel egy meglehetősen nagy szabadságot kapva. Ezt megakadályozva a Nintendo elnöke, Hiroshi Yamauchi elküldte a Nintendo of America elnökét, Minoru Arakawa-t, hogy egy kedvezőbb egyességet kössenek a Philips-szel, a Sony nagy vetélytársával. Az 1991-es Consumer Electronics Show-n a Sony bemutatta a SNES kompatibilis konzolt a "Play Station-t". A rendezvény másnapján, a Nintendo bejelentette a Philips-szel való együttműködést, mindenki nagy meglepetésére.
Körülbelül 200 Play Station prototípus lett legyártva és a Nintendo úgy mint a Sony is elkezdte a szoftver fejlesztését, abban a reményben, hogy nézeteltéréseik rendeződnek. 1992-ben egy újabb egyezség keretében a Sony megkapta az engedély arra hogy SNES kompatibilis hardvert gyártson, miközben a Nintendo megtartotta az irányítást és a profitot a játékok felett, de a két cég soha nem tudta rendezni a sérelmeket. 1993-ban a Sony átirányította a figyelmét a saját gépére, és ami lett, már történelem....

Na de most vissza a fő témához, a gép mint aztán kiderült, hamis. Egy mezei 3d-s nyomtatóval készült, a poén kedvéért. Elhiszem, hogy sok rajongó most rögtön felkötné amiért ilyen módon viccelődik a videójátékok világának egy történelmi darabjával (tudom, mert először én is ezt akartam tenni), azonban a mostani dolog elgondolkodtatott azon, hogy mi lett volna ha ez a gép valójában piacra kerül, mármint az eredeti PS SNES... vajon milyen lenne most a kedvenc hobbink? A PlayStation nagy eséllyel nem létezne, vagy legalábbis nem úgy ahogyan azt mi ismerjük, a 3d-s grafika forradalma se köszöntött volna be olyan hamar, de vajon az Xbox is létrejött volna? A Nintendo uralkodna még mindig? Ha lenne egy időgépem tuti letesztelném, de nincs, szóval maradnak a hozzászólások, szerintetek mi lett vagy épp nem lett volna? Minden földhözragadt vagy épp bizarr ötlet szívesen látott, engedjétek szabadjára fantáziátok ;)